Immunrendszer

Mire jó az immunrendszer?

Az immunrendszer legfontosabb feladata az, hogy megvédi a szervezetet a kórokozók támadásától. A magasabb rendű létformák, így az ember esetében az immunrendszer egy rendkívül bonyolult, komplexen működő folyamat. A veleszületett (natív) és a szerzett (adaptív) rendszer eltérő módon működik, bár a céljuk közös és a két rendszer együttműködése fontos.

A két rendszer közötti különbség például, hogy a natív rendszer nem specifikus, viszont szinte azonnal működésbe lendül, míg a szerzett immunitás specifikus ugyan, de a beindulása több időt, akár napokat vagy heteket igényel. Viszont ez ismételt fertőzésnél "emlékezni fog" vagyis jelentősen javulhat a válaszadó képessége.

Az immunrendszerünk bonyolultsága okán legfeljebb az ezzel a tudománnyal foglalkozó szakemberek, tudósok tudják megmondani, hogy pontosan hány fajta immunválasz létezik, de valószínű, hogy a teljes képet talán senki sem látja. Akkor hogy is van az, hogy a témához egyáltalán nem értő, tudással nem legfeljebb önbizalommal felvértezett "tanácsadók" állítanak dolgokat.

Egy világjárvány közepette éppen ezért fontos arról beszélni hogy nem lehet a kérdést végtelenül leegyszerűsítené, hiszen a probléma is meglehetősen bonyolult. Felelőtlenség egy egy anyagról kijelenteni, hogy "na ez ami biztosan hatni fog".

Mégis mit lehet akkor tenni? Mert a semmi nem igazán jó válasz.

Például visszanyúlhatunk azokhoz az alapokhoz, amivel egészen biztosan nem fogunk kárt okozni. Ilyen alap például az ember általános immunrendszerének a megerősítése olyan anyagokkal, amelyek széles körben bizonyítottan pozitív hatást gyakorolnak a szervezet immunrendszerére. Olyan biológiailag hasznos anyagokról beszélünk, mint a vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok és az aminosavak. Tehát azokkal az anyagokkal foglalkozzunk, amelyekről tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre, a szervezet immunrendszerének optimális működtetésének támogatásáról.
A teljesség igénye nélkül nézzünk kettőt-kettőt.

A vitaminok közül egyértelműen C vitamin és a D vitamin ebbe a körbe tartozik.

A C- vitamin adagolással kapcsolatban nagyon sok információ és sajnos nagyon sok tévhit is kering. Az általánosan elfogadott élettani ajánlások értéke - meglehetősen nagy valószínűség szerint egy kiemelten kockázatos időszakban - nem biztosít elegendő forrást. Tehát 75 mg C vitamin napi fogyasztása nem lesz elegendő a szervezet számára fizikai megterhelés, stressz és betegség idején. Természetesen a több 10 gramm fogyasztása is túlzás. Valahol a kettő között kell a napi fogyasztást beállítani. Abban az esetben, ha a szervezetünk alapvetően egészséges - például nem vagyunk vesebetegek - akkor 1000 - 2000 mg napi C vitamin fogyasztás nem tűnik túlzónak.

A D-vitamin esetében az élettanilag hatásos mennyiséget ugyan néhány évvel ezelőtt megemelték, de a táplálkozástudomány ajánlásai szerint ez sem feltétlen fedezi a szükséges mértéket. Ugyanakkor, mivel egy zsírban oldódó vitaminról van szó itt nem számolhatunk azzal, hogy a vizelettel úgyis ki fog örülni. Azaz a D-vitamin indokolatlan és túlzott mértékű bevitele adott esetben egészségügyi problémákat okozhat. Nagyon nehéz lehet megállapítani a helyes mennyiséget, hiszen megelőzésről beszélünk és nem terápiás célú D-vitamin pótlásról. Az általános ajánlásokat figyelembe véve napi 4000 NE-nek (Nemzetközi Egység) megfelelő D-vitamin bevitel (ez 100 mikrogramm D vitamin ekvivalens anyagot jelent) elegendő lehet az immunrendszer támogatásához, de vélhetően még nem okoz a D-vitamin túlzott bevitele (hipervitaminózis) egészségügyi problémákat.

Az ásványi anyagok közül a magnézium az egyik amely hatékony a szervezet immunrendszerének támogatásában.

A magnéziumról jó tudni, hogy az emberek a magnézium szükségletük kb. felét fedezik táplálékkal. Ez azt is jelenti, hogy napról-napra magnézium hiány léphet fel. A magnézium ugyanakkor számos fontos biokémiai folyamatban vesz részt, hozzávetőlegesen 300 enzim működésében van aktív szerepe. Az izomműködés optimális szinten történő szabályozása ezek közül csak az egyik, de könnyű belátni, hogy milyen fontos akár a légzés akár a keringés szempontjából az izomszövetek megfelelő működése.
A magnézium után folytathatnánk a sort bármely ásványi anyaggal vagy nyomelemmel, hiszen mindegyik fontos a szervezet megfelelő működése szempontjából. Kiemelhetnénk akár a cinket, a szelént vagy akár vasat is, de ide tartoznak azok az elemet, amelyekből ritkán van hiányunk, így a nátrium vagy kálium is.

Egy másik makroelemrmel a kalciummal folytatjuk a sort. Az oka pont a magnéziummal való különös kapcsolata. Korábban a kalciumot az allergia kezelésében is bevetették, mára az orvostudomány szerint szükségtelen a kalcium azonnali és nagydózisú pótlása például allergiás reakció esetén. Ha erre nem is, de a kalcium máshoz elengedhetetlen. Többek között szerepet játszik a sejtosztódási folyamatokban és a sejtek specializációjában.

A két anyagról egyszerre beszélni azért is fontos, mert egymás felszívódását gátolják, így célszerű a kalcium és a magnézium optimális beviteléről egyszerre gondoskodni. Felhívnánk a figyelmet viszont arra tényre, hogy a kalcium több tabletta alapú táplálékkiegészítőben, vitaminkészítményben hordozóanyagként szerepel, így a magnézium hiány gyakoribb, mint a kalcium hiány.

Végezetül ejtsünk szót az aminosavakról, ebből is kettőt kiemelve, amelyek szintén fontosak a hatékony immunrendszer működés érdekében. A lizinről, mint esszenciális aminosavból viszonylag kevés szó esik, pedig tudományos kutatások kimutatták, hogy bizonyos vírusfertőzések esetében hathatós támogatást tud nyújtani a szervezetnek. Az esszenciális kifejezés azt jelenti, hogy a szervezet ezt az aminosavat nem tudja előállítani. Tehát mindenképpen "kívülről", azaz a táplálékkal kell bevinni a szervezetünkbe. Emellett a lizin egy úgynevezett limitáló aminosav is, azaz a fehérjeszintézisnél nem csak azt kell figyelembe venni, hogy legyen megfelelő fajta aminosav, hanem a mennyiségét is figyelembe kell venni. Magyarul a lizin (több más aminosavval együtt) meghatározza azt, hogy a többi aminosav hogyan tud beépülni.

A másik aminosav amiről szeretnénk beszélni egy sokkal általánosabb és a szervezetben jellemzően nem esszenciális aminosav. A glutamin a legtöbb fehérjében előfordul, így a szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló aminosavak egyike. A glutamin szükségletet normál körülmények között a táplálékkal bőségesen fedezni tudjuk, viszont tartósan magas fizikai megterhelés esetén - és ide lehet érteni akár a betegséget is- a glutaminsav szükséglet extrém módon megnövekedhet. Előfordulhat, hogy azt a szervezet már nem tudja pótolni. Nem véletlen, hogy az USA-ban a sürgősségi ellátás bizonyos eseteiben az ellátási protokoll része a glutamin pótlás. A tapasztalatok szerint a szervezet regenerációs idejét jelentősen lecsökkenti, a gyógyulási idő csökken, a betegek túlélési esélyei jelentősen megnövekszik