Mire jó?

Tudjuk, hogy Te tudatos, értelmes és kritikus vagy, ezért ez a blog neked szól.

Sportolóként biztosan fontosnak tartod az egészséged megőrzését. Olvasol ezt-azt, megkérdezed az edződ véleményét, meghallgatod az ismerőseid, barátaid. Na és persze tájékozódni próbálsz a közösségi oldalakon. Valljuk be, nem mindenki ért mindenhez IS. Persze mindenki jót akar, de nagyon sok téves információ, áltudományos elmélet terjed a köztudatban.

Mi fontosnak tartjuk a teljesen átlátható, sallangmentes és egyszerű tájékoztatást. Ahogy az energiát, úgy a tudást is egyszerűen szállítjuk.

Kezdjük egy népszerű és tele ellentmondásos kérdéssel, a szénhidrátokkal.

A szénhidrátok alapvetően energiát szolgáltatnak ez ismert tulajdonságuk kevésbé köztudott hogy a szervezetben számtalan módon képesek átalakulni és nagyon fontos élettani folyamatokban részt venni.

Beszélhetünk egyszerű és összetett cukrokról, sőt fogunk is.

Az egyszerű cukrok egy vagy két molekulából állnak – ezeket hívjuk monoszacharidnak és diszacharidnak. Kettőnél több molekula esetén már poliszacharidokról beszélünk, például a keményítő is ilyen anyag.

A közepesen nagy szénhidrátoknak külön neve van, ezek az oligoszacharidok, jellemzően 3-17 cukorból épülnek fel, ahogy a sportélelmiszerekben gyakran használt maltodextrin is.

Számtalan, sportolóval végzett tudományos kutatási eredmény – bizonyíték – áll rendelkezésre, hogy a megfelelő mennyiségű egyszerű szénhidrát, akár cukor is, segíti a fáradtság legyőzését, egyenletes szinten tartja a vércukor szintet, fenntartja az egyenletes telesítményt. Nem véletlen, hogy az elmúlt három évtized eredményei ennyire hasonlóak, annak ellenére, hogy több sportágat, azon belül többféle intenzitást is vizsgáltak. Volt közöttük elit és amatőr sportoló, nő és férfi, valamint korban is eltértek egymástól.

Ahogy láthatod, a cukrok szénhidrátok és ésszerű keretek között nem egészségtelen enni vagy inni. Totál más az edzés előtti és alatti sporttáplálkozás és a napi rutin. Ha a mozgással feldolgozod- elégeted a bevitt energiát, akkor nem halmozódik.

Ha kevesebbet viszel be, mint amit felhasználsz, akkor hiány keletkezik. Sokszor elmondtuk már, de a hiányzó energiát nem a kozmoszból fedezed, hanem jórészt az izmaidból és zsírból.

Viszont ha érdekel, hogy értelmesen, hogy lehet frissíteni és energikusnak maradni, akár több órás futás alatt is, akkor olvass tovább.

A legtöbb állóképességi sportolónak készült termékek-akár izó, akár gél-egy vagy több szénhidrát forrást tartalmaznak. Az egyszerűbbekben sima cukor (konkrétan szacharóz) is van, a korszerűbbekben maltodextrin, izomaltulóz, szőlőcukor (dextróz, glükóz), gyümölcscukor (fruktóz) található. De mire is jók ezek?

A maltodextrin glukóz molekulák sokaságából épül fel, sok-sok szőlőcukor kapcsolódik egymáshoz. Leggyakrabban kukoricából készítik, a keményítő részleges bontásával. Nem a véletlenül, a legtöbb erő- és állóképességi sportolóknak készült termék maltodextrint is tartalmaz. Ideális kombinációja a kevésbé édes íznek, ugyanakkor magas a glikémiás indexe, viszont a vércukor szintet gyorsan képes helyreállítani és hosszabb ideig fenntartani.

Az izomaltulóz - sokszor Palatinózként találod meg-kifinomult formája az energia biztosításának. Ugyanúgy glükóz és fruktózt tartalmaz, mint a közönséges cukor, de máshogy kapcsolódnak egymáshoz, így alacsonyabb lesz a glikémiás indexe és ezért lassabban szívódik fel, hosszabban biztosítja a megfelelő vércukor szintet. Erről gyakran írnak abszolút téves dolgokat az önjelölt szakértők, pedig csak egy kis szerves kémia az egész.

Az egyik legfontosabb egyszerű cukor a glükóz - szegénynek mégis meg kell küzdeni az előítélettel. Pedig ott van minden porcikánkban és szorgalmasan biztosítja az energiát. Nem kéne bántani. Igen, a túl sok nem jó belőle és főként akkor kell fogyasztani, ha ténylegesen el is égetjük a mozgással, vagy a gondolkodással, mert bizony az agynak is szüksége van energiára. Többek között ezért láthatsz energiahiányos futókat totál letargiában és teljesen logikátlan dolgot csinálni.

A fruktóz - maga a mumus, az ördög vagy bármi ami káros. Vagy nem? A gyümölcscukor ugyanúgy természetes velejárója a jó minőségű termékeknek. Mivel a lebontása nem a hagyományos módon valósul meg, mint a glükóz és a glükózt tartalmazó maltodextrin, így plusz energiát lehet a segítségével nyerni. Igaz, hogy a felesleges és nagy mennyiségű bevitel okozhat problémát. Emésztési nehézséget okozhat, ha túl nagy arányban fogyasztasz belőle és elhízáshoz vezethet, ha huzamosan nagy mennyiségben fogyasztod. Mivel édesebb ízű, előszeretettel használják fruktóz szörp formájában az üdítőkben is (glükóz-fruktóz szörp néven is ismert).

Jók – e cukrok vagy ártalmasak?

A válasz elég egyértelmű, évezredes evolúciós bizonyítékkal rendelkezik, mégis úgy tűnik, hogy sokak félreértik vagy félre értelmezik.

Nem károsak! Nem leszel tőle cukorbeteg, nem fogsz kidőlni a sorból, sőt kövér sem leszel tőlük. Feltéve, ha az energiaigény és bevitel egyensúlya fennmarad.

Számít-e, a cukor forrása?

Jó az, ha a mindennapos táplálkozásunk változatos élelmiszerekből áll, de felesleges félni a korszerű sportélelmiszerektől sem. Aktív életmód esetén ezek jól kiegészítik a hagyományos ételeinket. Kemény edzésen vagy versenyen pedig jobban is teljesíthetnek. Jelen ismereteink szerint kijelenthetjük, hogy az emberi emésztőrendszer nem rendelkezik molekula eredet azonosítással. Vagyis a szervezet szénhidrát-energiarendszerei a glükózt, a fruktózt felismerik és hasznosítják, de azt nem nézik, hogy éppen banánból, szőlőből vagy izotóniás italból származik.